Fahéj (Cinnamomum verum vagy C. zeylanicum)

8–10 m magas, örökzöld fa. A fűszert a fiatal ágak lehántott és a parakéregtől megtisztított, milliméternél vékonyabb, papírszerű kérgéből készítik. Két alfaját ismerjük. A fahéjfa Srí Lankán és a Szunda-szigeteken honos, a kasszia Kínában. A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerű kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb, pikánsabb ízű. Őrletlen állapotban kinézetük is könnyen megkülönböztethető: a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai 1 mm-nél vastagabb és fás. A fahéj illata meleg, fűszeres és édes. Ha bánat ér minket vagy magányosak vagyunk, a fahéj illata ilyenkor melegítő, vigasztaló hatással van ránk. A feszültségek oldódnak, a belső görcsök kissé alábbhagynak.

A gyógyászatban emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatása miatt használják, hurutok ellen is kiváló.

Őrölt állapotban mézeskalács és egyéb sütemények, rizsételek, tejes ételek, míg egész állapotban kompótok, befőttek, gyümölcslevesek, forralt borok és egyéb italok készítéséhez használatos. Indiában bizonyos curryk alkotóeleme, a Közel-Keleten egyes húsételeket ízesítenek vele, például a tadzsint. Délkelet-Ázsiában az ötfűszer keverék alkotórésze.