Fekete üröm (Artemisia vulgaris L.)

Magyarországon is gyakori gyom-, és fűszernövény, az őszirózsafélék családjába tartozik. Európában és Észak-Afrikában a legelterjedtebb. A fekete üröm illóolajában tujon található, ami nagy mennyiségben vagy hosszas fogyasztás esetén mérgező. Mivel a növény igen kevés illóolajat tartalmaz, általában biztonságosnak tekintik. A növényt a történelem során sokszor használták konyhában, gyógyászatban és füstölőként. A fekete üröm az 1920-as években – az akkoriban betiltott abszint helyett – elterjedő italoknak és utódjaiknak volt gyakori összetevője, például a Pastisnak. A középkorban a fekete ürmöt mágikus oltalmazó növényként ismerték. Ősidők óta használták fáradtság ellen, az utazók pedig gonosz szellemek és vadállatok ellen védekeztek vele. A római katonák fekete ürmöt tettek a szandáljaikba, hogy meneteléskor ne fáradjon el a lábuk. A fekete üröm különböző illóolajokat tartalmaz (például cineolt, tujont, flavonoidokat, triterpéneket és kumarinszármazékokat). Az ájurvédában szívpanaszok, nyugtalanság, rosszullét és rossz közérzet ellen alkalmazzák.

A július és szeptember közötti virágzást megelőzően leszedett leveleket és hajtásokat kesernyés ízük miatt használták zsírosabb szárnyasok (liba, kacsa), disznó-, vaddisznósültek, valamint káposzta- és gombaételek ízesítésére. Emésztést segítő hatása miatt a nehezen emészthető ételek általános fűszere. Sör ízesítésére is használták a komló elterjedése előtt, vagy komló helyett. Egyes diétás ételek elkészítésére ajánlható, mert zsírok semlegesítésére, az étel könnyebb emésztésére, az étel ízletesebbé tételére is alkalmas. Gyógynövényként teája étvágyjavító, epeműködést serkentő, görcs-csillapító, idegerősítő hatású, főzetét népgyógyászatban még vitustánc, epilepszia és hisztéria ellen is használták.