Kardamom (Elettaria cardamomum)

A szív fűszere, neve minden bizonnyal a görög kardia (szív) és amomum (fűszer) szavakból eredeztethető. India dél-nyugati partvidékéréről, a Malabár-part környékéről és Srí Lankáról származik. Ma már Délkelet-Ázsia számos trópusi éghajlatú vidékén és Guatemalában is termesztik. Európába a XV-XVI. században került. Hüvelyes termésének fala nem tartalmaz íz-, olaj- vagy illóanyagot; fűszerként az enyhén kámforillatú, édes, fűszeres, kámforos aromájú, ízű magvakat használjuk. Egészben (hüvelyestül) vagy a termésfaltól mentesen, egész vagy őrölt állapotban kerül forgalomba. Illóolajat, egyéb olajat, keményítőt, cukrot tartalmaz. Illóolajai közül az eukaliptol, a kámfor és a limonén érdemel említést.

A kardamom kiváló szélhajtó hatású, emellett étvágy- és emésztésjavító. Nevéhez hűen javítja a szív saját vérellátását, ezzel fokozza energizáltságát és működésének gazdaságosságát. A szív ereinek, izomzatának rugalmasságát, ezáltal terhelhetőségét is növeli. Keleten önmagában is szokták fogyasztani a kardamomot: étkezés után - vagy csak úgy – a rágcsálása kellemes szájízt ad, és állítólag a fogaknak is jót tesz.

A kardamom a világ harmadik legdrágább fűszere, csak a sáfrány és a vanília előzi meg. Illata és íze kimondottan citromhéjra és eukaliptuszra emlékeztet. Fűszerként kétszersültek, kalácsok, sütemények, likőrök, kekszek, gyümölcssaláták, kompótok, marcipán és a karácsonykor elengedhetetlen mézeskalács ízesíthető vele. Norvégiában darált húsételek (pl. kolbászfélék) fűszere. Az arabok kávé ízesítésére is használják, a kardamommal ízesített kávét gahwá-nak hívják. A svéd almapuding és az indiai curry, a garam masala és a különböző chutney-k egyik alapfűszere. A marokkói ras-el hanout, a jemeni zhoug vagy az etióp berbere is elképzelhetetlen nélküle.